rumba A Rumba, eredetileg több kubai párostánc gyűjtőneve. Az nem ismert, hogy a "rumba" szót mióta használják. A 19. század leírásaiban szenvedélyes, csábító táncként említik, a nő arra törekszik, hogy a férfit kihívó csípőmozgásával elcsábítsa. A "rumba" sző annyit jelent, hogy "ünnep" és "tánc". Zeneileg a gazdag afrokubai ritmusokból két tánc fejlődött ki, a 19. században a Habanéra, és a 20. században a Modern Rumba, amelyek egymással szoros rokonságban vannak. A zenét vagy lassan játszották, mint később az Európában népszerű Rumba-Bolerót, vagy gyorsabb tempóban, mint a Rumba-Guaracha-t és a "Kubai-Rumbát". New Yorkon keresztül került át a Rumba mint tánc 1930-ban Európába. A "The Penaut Vendor" volt az első rumbasláger, amely a világot meghódította. Az első Rumba-koreográfiát az angolok dolgozták ki, amelyet a franciák és a németek átvettek. (Alaplépés Carré-ban.) Az 1931 és 1933 közötti időszakban a Rumba nem érvényesülhetett igazán, mivel a legtöbben nem tudták, hogy hogyan kell táncolni. Leginkább Foxtrott-lépéseket táncoltak, és hozzá csípőmozgást. Csak 1945 után fedezték fel a Rumbát újból a franciák. Az angolok is foglalkoztak a Rumbával. A két "rumbaháború"-ban (1956-1958 és 1961-1963) a Rumba-technika szabványosításáról vitatkoztak. A "Cuban Style", amit az Angliában élő francia Pierre a Mambóból fejlesztett ki, vetélkedett a "Square Rumba"-val, a lassú Rumba-Boleróval, amelyet Franciaországban Lucien David alkotott meg. A "rumbaháború" azzal fejeződött be, hogy egy nemzetközi bizottság eldöntötte, hogy a Rumbát két különböző alaplépésre lehet felépíteni. Mégis a "Cuban Style" terjedt el, mivel csaknem minden versenypár ezt a szisztémát táncolta, és 1964-ben sikerült is a versenyek alapanyagaként elismertetni. Ma a tánciskolák is erre építenek.